A februári hónapokban a mezőgazdaság számára a fagyok komoly veszélyt jelentenek, mivel károsíthatják a már kihajtott vagy virágzó növényeket, és visszavethetik a termésátlagokat. A fagyok időpontja és intenzitása évről évre változó, de a klímaváltozás hatására egyre korábbra tolódhatnak, ami nehezíti a gazdálkodók alkalmazkodását.
A leginkább fagyérzékeny növények közé tartoznak a csonthéjas gyümölcsfák, mint például a kajszi, a barack, a cseresznye, a meggy, az őszibarack és a mandula. Ezek a növények már február közepétől kihajthatnak, és akár mínusz 15 °C-os hideget is elviselhetnek, de ha a rügyek kinyílnak, akkor már mínusz 5 °C-os fagy is végzetes lehet számukra. A fagytűrésük függ a fajtától, a fák erőnlététől, az egészségi állapotától és a kórokozóktól is. A kajszifák például nagyon érzékenyek a gutaütést okozó baktériumra, amely csökkenti a sejtek cukortartalmát, és így a fagyállóságukat is.
A másik veszélyeztetett növénycsoport a korán virágzó dísznövények, mint például a magnólia, a japánkörte, a japánbirs, a kikeleti hóvirág, a kankalin, a nárcisz, a tulipán és a jácint. Ezek a növények már február végén vagy március elején virágba borulhatnak, és akkor már nem bírják a nagyobb fagyokat. A virágok és a levelek könnyen elfagyhatnak, és ezzel elveszíthetik a díszítő értéküket.
A fagyok elleni védekezésnek több módja is van, amelyek közül a legfontosabb a megfelelő fajta- és helyválasztás, a fák metszése, a talajtakarás, a fagyálló permetezés, a füstölés, a öntözés, a fóliázás és a fagyjelző rendszer használata. A fagyok előrejelzése és megelőzése nagyban hozzájárulhat a mezőgazdaság termelékenységének és jövedelmezőségének növeléséhez.