Visszafogott termelés, raktározás, belföldi helyett exportértékesítés lehet az egérút az árstopból. A polcokon meg teret nyer az import.
A részletszabályok megjelenéséig csak találgatni tud a hazai agrár- és élelmiszer-gazdaság, hogy milyen hatása lehet az Orbán Viktor által váratlanul hat, illetve – mint a Kormányinfón kiderült – a csirke far-háttal együtt hét termékkörre bejelentett, február elsejétől érvényes élelmiszerárstopnak a saját üzletmenetükre nézve. Számos meghatározó részlet így is csak a háromórás Kormányinfó kitartó újságírói kérdéseiből derült ki, például az, hogy egyelőre három hónapra lesz érvényes, szükség esetén viszont meghosszabbítható lesz; termékkörökre lebontva részletes szabályozás várható; a minden egyes üzlet online pénztárgépében rögzített október 15-i árakat kell alapul venni. Ha akció volt valamiből, az akciós árat kell alkalmazni a következő hónapokban; ez alapján ellenőrzik majd az előírások betartását is – amihez Gulyás Gergely szerint rendelkezésre áll az informatikai háttér –; aminek megsértését pénzbírsággal, illetve a működési engedéllyel kapcsolatos szankciókkal sújtják majd.
Kérdésre adott miniszteri válaszokból derült ki az is, hogy azért erre a hat-hét termékre vonatkozik, mert ezt látták könnyen megvalósíthatónak; a burgonya vagy a zöldség fel sem merült. A tej esetében a 2,8-as UHT-tejre vonatkozik majd, de azt egyelőre nem tudni, hogy az október 15-én az adott boltban polcon lévő saját márkás és gyártói márkás termékből kell-e majd a következő három hónapban az akkori mennyiséget a kínálatban tartani, vagy ennél valamivel szűkebb termékkörre vonatkozik-e a rögzített ár. Kiderült az is, hogy az árrögzítés a húsok esetében a fagyasztott és a tálcás termékekre is vonatkozik majd, nem csak a friss húsokra.
KAPCSOLÓDÓ
A benzinár maximálása után nem várt folyamat indult el a kutakon Az üzemanyagok úgy viselkednek, mint a cigaretta.
A benzinárstoppal együtt legfeljebb két százalékkal foghatja vissza éves szinten az inflációt – közölte Gulyás Gergely. Az Index érdeklődésére kijelentette, hogy NEM FOGJÁK KOMPENZÁLNI A KISKERESKEDELEM SZÁMÁRA AZ INTÉZKEDÉS KORMÁNYZATI BECSLÉSEK SZERINT HÚSZMILLIÁRD FORINTRA BECSÜLT HATÁSÁT, mivel 140-150 milliárd forintnyi lehet a kiskereskedelem profitja. „Nem vagyunk rosszindulatúak senkivel szemben. Van közös teherviselés” – fogalmazott a miniszter. A kérdés élelmiszeripari cégek, illetve mezőgazdasági termelők kompenzálásával kapcsolatos részére nem válaszolt.
Kapcsolodó Videó